Az úton már hazafelé megyek,
Fáradt lábam roskadozva jár.
Sok év terhe a vállamat
nyomja,
Vérző szívem sebek miatt fáj.
De mit nekem seb, fájdalom,
sóhaj
Ha az utam Tehozzád vezet.
Múló idő töviskoronáját
Majd leveszi fejemről kezed.
Páskulyné Kovács Erzsébet verse
